4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak
Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
2. cikk / 4 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
3. cikk / 4 Szakképzési hozzájárulás visszaigénylése
Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?
4. cikk / 4 Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?