Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: - a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? - a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? - a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...[A kísérleti fejlesztés közvetlen költsége azSzt. 25. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján aktiválható, és maximum 5 év alattértékcsökkenési leírásként a költségek között elszámolható!]A kérdés szerint a fejlesztési fázis lezárása után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásávalteljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) – ideértve azértékcsökkenési leírást is – összegével. Különbség azonban, hogyvisszafizetendő támogatás esetén a támogatás visszafizetésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...vett beszerzési árnak a lízingelés időszakára jutó – az Szja-tv. 11. számú mellékletében foglaltak szerint meghatározott – értékcsökkenési leírás levonásával kiszámított összege és a magánszemély által megfizetett maradványérték különbözete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

A munkaruha-juttatás közterhei

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, a számviteli előírások szerint pedig általában anyagköltség, de lehet értékcsökkenési leírás is.Amennyiben a munkaruha-juttatás nem felel meg az Szja-tv. hivatkozott előírásainak, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
2
3