Zsaluzási elemek felújítása

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtörténnie, beszerzési (bruttó) értékként az elemenkénti felújítási költséget számításba véve. A terv szerinti értékcsökkenési leírást az Szt. 52. §-a alapján a hátralévő hasznos élettartam figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Tárolóállványok összeállításának a költségei

Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?
Részlet a válaszából: […] ...Ha 100 ezer forintnál több az egyedi bekerülési értékük, akkor a számviteli politikában meghatározott módon és összegben terv szerinti értékcsökkenési leírást kell elszámolni mindaddig, amíg azokat szét nem szerelik. Ha az egyedi bekerülési értékük kevesebb 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Befektetett eszközök alsó értékhatára

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] ...egy olyan tárgyieszköz-kategória, amelybe a kérdés szerinti eszközök is beletartoznak. Ez az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerinti értékcsökkenési leírásként egy összegben való elszámolás. A vállalkozásnak a számviteli politikájában indokolt szabályozni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.