Vételár megbontása telekre, épületre

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a számviteli előírások szerint az ingatlan nem minősül önálló eszköznek, az ingatlan az eszközök egy csoportját jelöli. A kérdés szerinti esetben a földterület (telek), illetve a felépítmény (épület) különálló tárgyi eszközök, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoniértékű jogként kellett könyvelni: T 126 – K 454, majd meghatározni annakaz évenként elszámolandó értékcsökkenési leírását (ha a használati jogalapítása 2009-ben volt, nem lehet előbb, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...évenként elszámolandó értékcsökkenését helyesen állapítsák meg.Ha a bérleti jogviszony határozatlan időtartamra szól, akkor az értékcsökkenési leírás évenkénti összegét az épületekre vonatkozó általános előírások szerint kell megállapítani. [Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] ...van, akkor a régi Szt. előírásait két jogcímen is megsértették, mert: egyrészt, a teljes vételár alapján számoltak el költségként értékcsökkenési leírást, másrészt, ez az értékcsökkenés-elszámolás ténylegesen üzembe nem helyezett építmény után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.