19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások
Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
2. cikk / 19 Lízingelt személygépkocsi bekerülési értéke
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi bekerülési értékét?
3. cikk / 19 Haszonélvezeti jog a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot vásárolt úgy, hogy a társaság magánszemély tulajdonosai vásárolták meg az ingatlant, az általuk alapított kft. pedig a haszonélvezeti jogot. A haszonélvezet alapításáért az ingatlan volt tulajdonosa részére a kft. ellenértéket fizetett. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követően a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Mi a teendő a haszonélvezeti joggal a végelszámolás során? Hogyan vezetjük ki? Keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
4. cikk / 19 Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele
Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
5. cikk / 19 Eladott gép visszavétele
Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
6. cikk / 19 Lízingelt gépjármű a futamidő után
Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
7. cikk / 19 Gépcsere számlázása
Kérdés: Ügyfelünk 2016 januárjában gépet vásárolt tőlünk. A szavatossági időn (két éven) belül a gép sorozatosan meghibásodott. A vevő kérésére cseréltük, de a cseregép típusszáma, alvázszáma más, bár a két gép értéke megegyezik. A cseréről kell számlát kiállítani?
8. cikk / 19 Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
9. cikk / 19 Lízingelt eszköz maradványértéken
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének végén, a korábbi lízingbe vevő társaság a tárgyi eszközt maradványértéken megvásárolja. Az értékcsökkenést eddig maradványérték nélkül számolta el a társaság. A tulajdonszerzést követően a korábbi maradványértékre kiterjeszthető-e az értékcsökkenés?
10. cikk / 19 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
