11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Vásárolt személygépkocsik későbbi értékesítése
Kérdés: Egy gazdasági társaság főprofil szerint személygépjárművek rövid és hosszú távú bérbeadásával foglalkozik. A társaság nem kereskedik autókkal, nincs szalonja, nincs eladásra vásárolt autóparkja. Viszont tervez olyan személyautó-beszerzéseket, amelyeket azzal a céllal vásárol (újonnan), hogy azt a vásárlástól számítva 2-6 hónap múlva értékesítse, de az eladásig az autókat bérbe adja akár rövid, akár hosszú távra, és nem kifejezetten annak a személynek, akinek azt később értékesíti. Ez esetben a társaság az általa megvásárolt és később értékesített autókat a tárgyi eszközök között szerepelteti, és azokat aktiválja és értékcsökkenést számol el, vagy a készletek között mutatja ki, függetlenül attól, hogy azokat bérbe adja, és nem a telephelyen állnak? Az értékesítés során ennek függvényében vagy egyéb bevételként jelenik meg a számlázott eladási ár, vagy ha készletként, akkor az értékesítés nettó árbevételeként?
2. cikk / 11 Nyílt végű pénzügyi lízing áfája
Kérdés: Áfamentes betéti társaság nyílt végű pénzügyi lízinggel szerez be személygépkocsit. A kérdés a le nem vonható áfára vonatkozik. Helyes-e az az eljárás, ha a bt. a gépjárművet a nettó értéken (azaz áfa nélkül) veszi nyilvántartásba, és a havi törlesztőrészletekről szóló számlában szereplő áfaösszeget teljes egészében egyéb ráfordításként számolja el? Vagy – mivel az áfa teljes egészében nem levonható – az a bekerülési értéke része? Példa: gépkocsi nettó ára 3.500.000 Ft, 27% áfával növelt ára 4.445.000 Ft. A számla a törlesztőrészletről nettó 50.000 Ft, áfa 13.500 Ft, kamat 15.000 Ft. Nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 3.500.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla könyvelése: T 44 – K 45: 50.000 Ft; T 86 – K 45: 13.500 Ft; T 87 – K 45: 15.000 Ft. Vagy a nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 4.445.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla: T 44 – K 45: 63.500 Ft, T 87 – K 45: 15.000 Ft. Mindkét esetben a futamidő végén a 44 egyenlege nulla lesz, viszont nem azonos a gépkocsi nyilvántartási értéke, és így az elszámolt értékcsökkenés összege sem. Melyik eljárás a helyes?
3. cikk / 11 Lízingelt gépkocsi értékesítése
Kérdés: 2015. 03. 05-én lízingeltünk egy BMW típusú személygépkocsit. Bruttó vételár: 9 415 000 Ft, regisztrációs adó: 85 000 Ft. 3 149 606 Ft+áfa előleget fizettünk. Üzembe helyeztük a személygépkocsit 2015. 03. 05-én 7 529 136 Ft értéken. 2018. 03. 05-én lejárt a lízingszerződés, és maradványértéken megvásároltuk a személygépkocsit. A maradványérték áfája visszaigényelhető? A maradványértékkel az üzembe helyezett gépjármű értéke növelhető? 2018. 12. 31-én el kívánjuk adni bruttó 6 100 000 Ft-ért. Megfelelő-e a számla, ha 4 803 150+áfa értéken állítjuk ki? Kérem, hogy a könyvelési teendőkről is tájékoztassanak!
4. cikk / 11 Értékesítés előtt használt gépjárművek
Kérdés: Egy gépjárműveket forgalmazó társaság a készletei között nyilvántartott személygépkocsik közül 3-5 hónapra saját használatra is tart autót. Ezeket a saját dolgozók használják, a társaság a cégautóadót is megfizeti. 3-5 hónap után pedig kiskereskedők részére értékesítik. Ezeket az autókat a vásárláskor már a tárgyi eszközök között kell kimutatni és értékcsökkenést elszámolni, vagy maradhat a készletek között? A társaság fő tevékenysége személygépkocsi-kereskedelem.
5. cikk / 11 Vásárolt személygépkocsi készleten
Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!
6. cikk / 11 Cégautó átminősítése készletté
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
7. cikk / 11 Személygépkocsi apportja
Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
8. cikk / 11 Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi
Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
9. cikk / 11 Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem
Kérdés: Egyéni vállalkozó cégautóadót fizet 5 évig, s ezen idő alatt nullára amortizálja a tulajdonában lévő személygépkocsit. Az autót a 6. évben értékesíti. Az Szja-tv. 58. §-ának (3) bekezdése szerint az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységével kapcsolatban költségként elszámolt. Kérdés, hogy az adott esetben a megszerzésre fordított összeget nullának kell-e tekinteni? Kérdés továbbá, hogyan állapítja meg a magánszemély az ingó értékesítésből származó jövedelmet, ha eseti jelleggel költségtérítést kap a munkáltatótól a személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel, amely térítés az értékcsökkenést is tartalmazza?
10. cikk / 11 Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
