Közös finanszírozású szoftver hasznosítása

Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Részlet a válaszából: […] ...(T 9646 – K 4832). Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a szoftver bekerülési értéke alapján évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének 50 százalékában kell megszüntetni (T 4832 – K 9646).A leírtakból következik, hogy a magyar...2)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...korrekciójához,– a vagyonátértékeléshez, illetve a követelések értékvesztés-elszámolásához, a céltartalék képzéséhez;– az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához;– a veszteségelhatároláshozkapcsolódik.(A kedvezményezett átalakulásnak sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...2015. december 31-e volt, az eszközt ezzel az időponttal rendeltetésszerűen használatba vették. 2016. évre elszámolták a terv szerinti értékcsökkenési leírást.Könyvelés:– a többletként fellelt tárgyi eszköz piaci értékének könyvelése beruházásként, majd... 31-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Hígtrágya, alomtrágya elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi előírásokkal összhangban megvalósított trágyaberuházás után keletkezett hígtrágya és alomtrágya számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezném: Kell-e, kötelező-e a hígtrágyát, alomtrágyát melléktermékként hozamolni? Ha igen, milyen értéken és milyen mennyiségben, vagy hogyan lehet meghatározni a mennyiséget, illetve értéket? A hígtrágyát a kijuttatórendszeren keresztül kiöntözik a földekre. Az alomregenerált trágya egy része almolásra, más része a földre kerül, természetesen a megfelelő hatósági engedélyekkel. Kell-e készleten lenni akár hígtrágyának, akár alomregenerált trágyának? A valóságban van, de papíron is kell lennie? Lehet-e az, hogy csak annyit hozamolunk, amennyit kijuttatunk, illetve néha értékesítünk? Értékesítés csakis alomregenerált trágya esetében van. A hígtrágya-készletezés értelmetlennek tűnik, hiszen az ülepszik, párolog, mennyisége változik. A fentiek szerint szeretnék egy komplett választ kapni, ha lehetne az egész számviteli elszámolására vonatkoztatva, még azt is figyelembe véve, hogy meddig az állattenyésztés költsége, és mikortól lesz a növénytermesztés költsége. A kiöntözés miatti talajvizsgálat az állattenyésztés költsége még, vagy a növénytermesztésé?
Részlet a válaszából: […] ...A trágyatelepről a földekre való kijuttatás költsége viszont már a növénytermelés költsége (a hígtrágya-kijuttató rendszer értékcsökkenési leírása, üzemeltetési költsége stb.). A kiöntözés miatti talajvizsgálat is már a növénytermelést terheli...ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott= alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,= értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti nettó......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Közös beruházás elszámolása

Kérdés: Az anyavállalatunktól bérelt ingatlanon végzett tevékenységünkhöz szükséges technológiai víz biztosítása érdekében az ingatlanon kutat fúrattunk közösen egy másik vállalkozással. Megállapodásunk szerint a kút kizárólagos tulajdonjoga társaságunkat illeti, a létesítés és az üzemeltetés költségeit 50-50%-ban viseljük. A kút létesítésének költségeit a kivitelezők és az engedélyezők a másik vállalkozásnak számlázták, amely annak 50%-át számlázta számunkra a beruházás befejezésekor, amit mi aktiváltunk, a másik 50%-át a partnercég. Szabályszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kiegyenlíti, míg a másik 50% – a két fél közötti megállapodásra hivatkozással – "állva marad". A kérdező társaság a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolt összegének 50%-ával pénzügyileg törleszti az "állva maradt" kötelezettséget, követelést (T 455 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kft. kis értékű eszközöket, gépeket vásárolt, amelyeket a kft. éveken keresztül használni fog. Kell ezekről a tárgyi eszközökről nyilvántartást vezetni? Mikor kötelező? A kft.-nek évek óta nulla nyilvántartási értéken szereplő tárgyi eszközei vannak, amelyeket évek óta nem használ. Hogyan és mikor lehet kivezetni a nyilvántartásból? A tárgyieszköz-nyilvántartást hány évig kell megőrizni? Ha a kft. értékesítette nem használt tárgyi eszközeit, azok nyilvántartásait hány évig kell megőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...(az egy éventúl használható kis értékű eszközök is tárgyi eszközök!) bekerülési értékét ahasználatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el, vagya várható hasznos élettartam alatt terv szerinti értékcsökkenési leíráselszámolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...a könyv szerinti érték megfelel a törvényi előírásoknak.Itt jegyezzük meg, a számviteli előírásoktól eltérnek, eltérhetnek a Tao-tv. értékcsökkenésileírás-elszámolási szabályai. Ezért a Tao-tv. számított nyilvántartási értékről és nem könyv szerinti értékről.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...sorból–------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------VI. Értékcsökkenési leírás VI. Értékcsökkenési leírás sorból VII. Egyéb ráfordítások ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.