3 talált cikk a támogatás , beszerzés , EU , számvitel , értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?