13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
2. cikk / 13 Vásárolt ingatlan utáni illeték elszámolása
Kérdés: A társaság a 2015. évben vásárolt ingatlan értéke alapján a 2015-ben megállapított illetéket nem fizette meg és nem számolta el, mert fellebbezett. A fellebbezés 2018-ban zárult le, az illetéket – módosított összegben ugyan, de – meg kell fizetni. A helyes számviteli elszámolásra kér választ a társaság.
3. cikk / 13 Túlszámlázás, fiktív számlák
Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
4. cikk / 13 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
5. cikk / 13 Eredeti állapot helyreállítása
Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
6. cikk / 13 Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között
Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
7. cikk / 13 Tárgyi eszközök minősítése adózási szempontból
Kérdés: Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?
8. cikk / 13 Bérleti díj vagy adásvétel?
Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
9. cikk / 13 Evás kft. végelszámolása
Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.
10. cikk / 13 Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása
Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
