Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel

Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...valójában a beruházás időszakában felvett devizahitelt váltja ki, nincsen akadálya annak, hogy az új devizahitelnek a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteségét az Szt. 33. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...között vett állományba 2015. 12. 01-én. A részvények piaci értéke 1600 E Ft (névértéke 1000 E Ft). A 2016. év mérlegfordulónapi értékelésekor azt tapasztalta “B” cég, hogy a társaságnál csődeljárást kezdeményeztek, a csődegyezség eredményeként “C”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezett árfolyamnyereséget valóbanrealizált eredménynek kell tekinteni, azt a későbbiek során (az adott esetbenaz év végi értékeléskor) keletkező árfolyamveszteséget korrigáló tételként nemszabad számításba venni, azaz annak összegével az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] ...és rakodási költség, bizományi díj, vámteher, fizetett és kapott kamat, árfolyam-különbözet stb.) az egyes eszközök között az értékelési szabályzatban leírtak szerint – konkrétan hogyan – osztották fel; a beruházás során hány db – önálló feladat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.