Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, ha teljesül az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében előírtkövetelmény, azaz csak akkor, ha a lekötött tartalékkal, az értékelésitartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele,kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Osztalékadó-kedvezmény (eva)

Kérdés: Alkalmazhatja-e az Eva-tv. és a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás a 2006. évi LXI. tv. (17) bekezdése szerinti kedvezményes 10 százalék adót arra az osztalékra, amelyet az evás időszak előtt keletkezett eredménytartaléka terhére fizet ki a tulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint – csak akkor vehetőigénybe, ha az igénybevétel után lekötött tartalékkal, továbbá az értékelésitartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.Ez az Eva-tv. és az Szt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szabad eredménytartalék igénybevétele(eredménykimutatásba történő beállítása) után is a lekötött tartalékkal,továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja ajegyzett tőke összegét. [Itt utalunk az Szt. 39. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján az átalakuláshoz kapcsolódóan átértékelheti eszközeit, kötelezettségeit, a vagyonértéket megállapíthatja az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével is. Amennyiben az adott esetben a beolvadó kft. él ezzel a lehetőséggel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.