Halakkal kapcsolatos nyilvántartás

Kérdés: Egyik partnerem könyvelési gyakorlatával kapcsolatosan aggályaim merültek fel. A kft. 2010 óta – többek között – szabadidős tevékenység keretében bérhorgásztatással is foglalkozik. A halakat vásárolják a bányatóba, év végén nincs lehalászás, és a haltelepítéseket készletre veszik. Haltenyésztéssel nem foglalkoznak. Év végén a kifogott és megvásárolt, valamint az elhullott mennyiséggel korrigálják a készletet, és anyagköltségként elszámolják azt. A 2013. évi CII. tv. kimondja, hogy az élőhal-állomány az állam tulajdonát képezi. Így felmerül a kérdés, hogy a vízben lévő és oda telepített halállomány vásárlásakor azonnal költségként kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az előző évek beszámolóit önellenőrizni kell? Megjegyzem, több 10 milliós nagyságrendű jelenleg a készlet értéke. (A kérdező idézi a 2013. évi CII. tv. 6. és 21. §-át!)
Részlet a válaszából: […] ...költségek módosításaként kell elszámolni, a különbözettel a halak készletértékét növelni, illetve csökkenteni kell. (A kft. készletértékelése is hasonlít a leírtakhoz.)Nincs szó viszont a tárgyév végi készletérték megállapításáról, hiszen a leltárba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...összegét értékvesztésként kell elszámolni.Itt jegyezzük meg, a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések csoportos értékelése esetében – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – behajthatatlan követelés nem értelmezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...az üzletiév mérlegfordulónapját követő – időpontot, amely időpontig a megbízható ésvalós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehetés el kell végezni. Ehhez persze az is kell, hogy az üzleti évmérlegfordulónapjáig megtörtént...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.