Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben mindigdevizában kell meghatározni. Ez ugyan következik az Szt. 75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldi útszakaszra jutó fuvarköltség

Kérdés: A vállalkozás autóipari alkatrészeket gyárt, amelyeket Németországban értékesít. A termékeket az általunk megrendelt belföldi fuvarozó cég szállítja a vevőhöz. Az uniós csatlakozást megelőzően a fuvarozásról kiállított számlán belföldi és külföldi útszakaszra bontotta a költséget. A csatlakozást követően nem bontja meg, mivel a külföldi útszakaszra is 25 százalékos áfát számít fel. Az Szt. vonatkozó előírásait hogyan tudjuk teljesíteni, mikor járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján azexportértékesítés árbevételét csökkenteni kell a magyar határállomás és akülföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási ésrakodási-raktározási költség forintban számlázott, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...és a számla alapján exportárbevételt elszámolnia és követelést kimutatnia. Áfafizetési kötelezettség nincs, mert a termékértékesítés az Áfa-tv. 11. §-a alapján is termékexportnak minősül. Ha a vevő szerint a termék nem felelt meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...feloldani: vagy minden devizás tételt az MNB hivatalos devizaárfolyamával mint választott árfolyammal számolnak el (ez általában, termékértékesítéskor majdnem minden esetben jó megoldás lehet), vagy a kétféle árfolyam alkalmazásából adódó különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Külföldi részére belföldön teljesített termékértékesítés áfája

Kérdés: Ha egy belföldi kft. külföldi vevő számára terméket értékesít, és a vevő belföldön a valutapénztárba az ellenértéket befizeti valutában, hogyan kell ezt elszámolni? Van-e áfafizetési kötelezettség? A teljesítés helye ugyanis belföld.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 74. §-ának (2) bekezdése tartalmazza az exportértékesítés kritériumait. Ezek közül nemcsak az az ismérv fontos, hogy a vevő külföldi legyen, hanem az is, hogy külkereskedelmi áruforgalomban külföldre történjen az értékesítés. A kérdésben ez utóbbiakról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a terméket külföldi vevő részére gyártották le, azt külkereskedelmi áruforgalomban értékesítették, és az értékesítés külföldre történik, bár nem az elismert teljesítés időpontjában, hanem esetleg néhány héttel később.A Ptk. 196-197...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen eltér egymástól.Az Szt. 75. §-ának (6) bekezdéséből következően: a barterügylet olyan ügylet, amikor az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Exportszolgáltatás és a bevallási időszak kapcsolata

Kérdés: Egy társaságnak 2000-ben az Áfa-tv. 15. §-ának (5) bekezdése, illetve 1. és 3. §-a alapján nem kellett áfát fizetni az exportszolgáltatás után. A társaság 2001 I. negyedévére benyújtott adóbevallását az adóhivatal nem fogadta el, mert a társaság éves bevalló, ugyanis az adóhivatal szerint 2000-ben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke nem haladta meg a 8000 E Ft-ot. Az Áfa-tv. 47. §-ának (2) bekezdése nem szól arról, hogy az export ellenértékét a 8 millió Ft-os értékhatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] A külföldi teljesítési helyű ügyletek Magyarországon nem adóztathatók még nulla kulccsal sem, azok egyértelműen nem tartoznak az Áfa-tv. területi hatálya alá. Ilyenformán az adóhatóság álláspontja helyesnek tűnik. Álláspontunk szerint nem lehet elfelejtkezni azonban arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...(a megbízóval), gyakran a vevő és az eladó nem is tud egymásról (ezt a módszert bizományi áruházi konstrukciónak is nevezhetjük).Értékesítés bizományos közreműködésével"A" módszer szerint: Az eladó (a megbízó) állítja ki a bizományi ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi partner által történő átvétel, teljesítés elismerése alapján.Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint: exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a saját termelésű készlet – külföldi vevőnek – külkereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.