33 cikk rendezése:
11. cikk / 33 Nyugtáról számlakiállítás utólagosan
Kérdés: Egy nyugtáról utólag, azaz nem a vásárlás napján, köteles-e a kereskedelmi egység "utólagos" számlát kiállítani a vásárló kérésére, vagy elutasíthatja az igényt? Ha elutasíthatja, van erre vonatkozó valamilyen jogszabály, amire hivatkozhat a kereskedelmi egység?
12. cikk / 33 Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
13. cikk / 33 Eladási ár euróban és forintban
Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.
14. cikk / 33 Előző évi teljesítés számlájának könyvelése
Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
15. cikk / 33 Alkatrészcsere elszámolása
Kérdés: Az autószerelő kft. alkatrészeket vásárol. Előfordul, hogy visszaviszik, mert mégsem az kell, de nincsen más. Ilyenkor visszafizetik az árát. Az is előfordul, hogy visszaveszik, és más fajtát hoznak el, vagy egészen mást. Ilyenkor ez az alkatrész kevesebbe kerül, a különbözetet visszafizetik. Az áfabevallásba a visszárut a 31. sorba kell beírni, mint fizetendő áfát. Egyik esetben sem lehet, mint visszaigényelhető adót csökkentő tételként a 66. sorba beírni? Számvitelileg a visszáruk értékesítésként kezelendők?
16. cikk / 33 Ingatlan adásvételének számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
17. cikk / 33 Termékben adott ajándék
Kérdés: Társaságunk termékek értékesítésével foglalkozik. Akciót hirdettünk, amely szerint X mennyiségű termék egyszerre történő megvásárlása esetén az általunk forgalmazott termékből ingyenesen – vagy egy teljesen más terméket – adunk ajándékba. Vásárlóink kizárólag kis-, illetve nagykereskedelmi cégek. Milyen adókötelezettség terheli a társaságot a forgalomhoz kötötten ingyenesen adott termék, illetve ajándék tekintetében? És akkor, ha az ajándék beszerzése ingyenesen történt, mert Közösségen belüli partnerünk 0 értéket számláz felénk? Hogyan kell bizonylatolni a termékek átadását?
18. cikk / 33 Eladási ár forintban, fizetés euróban
Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?
19. cikk / 33 Hulladék anyag felvásárlása
Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
20. cikk / 33 Visszaszállított termék bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
