Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése I.

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...számlázás nem jó megoldás, sőt törvényellenes, mivel rossz a kiindulási pont.A közigazgatási bírság ugyanis nem minősül termékértékesítésnek, nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, ezért azt számlázni sem kell akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Részlet a válaszából: […] ...használtan vásárolt ingatlant (nyilvánvalóban épületet és telket) a társaság értékesítés céljából vásárolta, ezért azt nem a tárgyi eszközök között kell állományba venni, hanem a vásárolt készletek (áruk) között külön-külön meghatározva az épület, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt nem írták elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:– a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt nem írták elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:– a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt törvény nem írta elő.A 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás:– a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa-tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Magyarországi fióktelep áthelyezése

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben rögzített egyik megoldás sem jó megoldás, bár az igaz, hogy a külföldi vállalkozás az eszközeit egyik fióktelepéről a másik fióktelepéhez helyezi át. A megoldás röviden az, hogy a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...és könyvelt anyagköltség is a felmerülés évében csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, függetlenül attól, hogy a lakások értékesítésre kerültek-e vagy sem.A kérdésben leírt elszámoláshoz kapcsolódóan:A teleknek az áruk közötti nyilvántartása csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...értékesíteni, és ha az eladási ár alacsonyabb, mint az eladott szerszám készletként kimutatott értéke, akkor a különbözet a szerszám értékesítésének (számlázásának) időpontjában az értékesítés veszteségeként jelenik meg, függetlenül attól, hogy később...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Nem érvényesített áfalevonási jog és következményei

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult, amilyen mértékben – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adólevonásra jogosító, azaz adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja. A levonási jog gyakorlásának további feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Óvoda üzemeltetése

Kérdés: Nonprofit kft. (közhasznú) óvodát tart fenn. Az óvoda önálló adószámmal rendelkezik, de intézményként nem cégjegyzékben regisztrált szervezet. A kft. bevétele csak az állami támogatásból áll, az óvoda viszont a szülőknek költségtérítést számláz. Az óvoda fenntartási költségeit a kft. viseli, a számlák az ő nevére érkeznek. Mivel a támogatást rögtön átadja az óvodának, ezeket a költségeket úgy finanszírozzák, hogy az óvoda bevételeiből átutal a kft.-nek. Ezeket az óvoda számlájáról a kft.-nek átutalt összegeket hogyan könyveljük helyesen az óvodánál, illetve hogyan a nonprofit kft.-nél? (Úgy gondoljuk, hogy a fenntartó nonprofit kft. nem számlázhatja le a fenntartási költségeket az óvodának.)
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek, és minden költségnek, ráfordításnak.Az eredeti kérdéshez visszatérve, a kft.-nek az óvodával kapcsolatos beszerzéseit értékesítésként, az óvodával kapcsolatosan igénybe vett szolgáltatásait közvetített szolgáltatás értékesítéseként, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
1
2
3
6