Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...még tag volt, az őt a vagyoni hozzájárulása arányában járó (kötelezettségként a számára már előírt) osztalék az üzletrész értékesítése után is megilleti. (Annak azonban nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával

Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése szerint az ügyletet teljesítő adóalany köteles a termék értékesítéséről, szolgáltatás nyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére – ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...felhasznált termékek áfájaAz Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] ...ha az említett bérbeadási tevékenység nem szerepel az egyéni vállalkozói tevékenységek között sem. Az ingatlan jövőbeni esetleges értékesítése során az Szja-tv.-nek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...még nem zárja ki, hogy tevékenységére alanyi adómentességet válasszon. Ennek feltétele, hogy az összes adóévi, Áfa-tv. szerinti termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke nem éri el (várhatóan) a 8 millió forint értékhatárt.1. Az Ön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...rá!Általános forgalmi adóAz Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján nem minősülellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany -vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged átárumintát és kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Egyet fizet, kettőt kap

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
Részlet a válaszából: […] ...kell kiállítani, hogy a 2 dbáfát is magában foglaló eladási ára megegyezik az 1 db eladási árával.(Valójában fél áron történt az értékesítés, és nem történt közvetlenülajándékozás.) Számviteli, adózási elszámolása az általános szabályok szerinttörténik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Hangfelvételről készült kazetta ajándékba

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint a"gazdasági reklám olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jogés kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történőigénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Követelés engedményezése sajátos módon

Kérdés: Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége,hanem Y kft.-vel szemben. A kötelezett (X kft.) a jogosulttal (Y kft.) szembenfennálló egynemű és lejárt (a tárgyieszköz-értékesítésből származó) követeléséta jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába (a kölcsön miatt)beszámíthatja.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatást, juttatást is; a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.