Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszából: […] ...az egyablakos rendszer (OSS) alkalmazhatóságát további ügyletekre, mint például a közlekedési eszközök fedélzetén teljesített termékértékesítésre, a villamos energia értékesítésére (például elektromos autók töltése), a piacokon, vásárokon értékesítőkre, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. 2. § 12/g) pont szerinti adózás kizárólag az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban vannak. A Tao-tv. és az Szt. előírásaiból az is következik, hogy a telek és a telken lévő épület együttes (egyidejű) értékesítése, beszerzése esetén az eladónak a számlán szereplő ellenértéket meg kell bontania a telek, illetve a telken lévő épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Kereskedelmi cég vagyunk. Termékeink értékesítésében magánszemély partnerek is közvetítenek. Ösztönzésük érdekében a közreműködésükkel eladott termékekből egyet-egyet ajándékba adunk partnereinknek. Az eladásra kerülő termékek műszaki cikkek. Az ajándékba adott termék tekinthető-e árumintának (mivel így a jobban megismert termék értékesíthetőbbé válik), esetleg üzleti ajándék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja alapján adómentes a nem pénzben adott, az üzleti forgalom növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Értékesítési céllal lakóingatlan építése

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
Részlet a válaszából: […] Mindkét kérdésre a rövid válasz az, hogy igen!Ha az ingatlanokat (épületeket) a társaság maga építette, illetve építtette, akkor azokat a saját termelésű készletek között kellett kimutatnia.Amikor a társaság az ingatlant bérbe adta, valójában rendeltetésének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Kaparós sorsjegyek elszámolása

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Részlet a válaszából: […] ...árát az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni: T 814 – K 261. (Ha a sorsjegyek ellenértéke a társaság által történő értékesítésekor ugyanannyi, mint amennyi a vételi értéke volt a zrt. elszámolási bizonylata szerint, akkor az árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...átszámított értéke.Ha a beszerzés számla szerinti, devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése azonos devizaértékű áru értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával történik (barterügylet), a beszerzés forintértékét a devizában meghatározott beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...attól a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. Ebből az következik, ha a kérdező cég az ingatlanok értékesítését és bérbeadását 2010-ben tette adókötelessé, akkor ettől 2015. 12. 31-ig nem térhet el, 2014. 12. 31-ig jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Beépített ingatlan értékesítése

Kérdés: Egy betéti társaság (áfaalany) 2000. évben az önkormányzattól vásárolt egy 43 nm-es üzlethelyiséget, áfáját levonásba helyezte. Időközben egy engedélyköteles átépítés is történt az ingatlanon, amiből használatimód-változás is következett. A cégnek a bt. tagja 2000. évben nagy összegű tagi hitelt nyújtott, amit most ezen ingatlan értékesítéséből kíván a társaság visszafizetni. A bt. hogyan számlázza ki ezt az üzlethelyiséget 2011. évben? Az én megítélésem szerint adómentesen kellene számláznia.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés feltevőjével. A használt beépítettingatlan értékesítése adómentes az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének j)pontja alapján (feltéve hogy az adóalany nem élt a 88. § szerinti adókötelessététel jogával).Az ügylet miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Támogatás esetén az áfa levonhatósága

Kérdés: A nonprofit szféra adózásával több cikk foglalkozik. Az egyik szaklapban ez jelent meg: "Több szervezet elköveti azt a hibát, hogy az alapján határozza meg a levonható adót, hogy támogatásból finanszírozza a beszerzést vagy sem. Amennyiben támogatásból finanszírozza, úgy az adót nem vonja le." A Számviteli Levelekben a 3899. kérdésre adott válaszban ez olvasható. A Helyes-e, ha az adózó csak egy tevékenységet végez, és ezen tevékenység 100%-os támogatottsága esetén, az adóalany a termékek, szolgáltatások előzetesen felszámított áfáját 100%-ban levonja, míg a levonási hányad nulla? A válasz: Ha a kérdező cégnek nincs adóköteles tevékenysége, termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, akkor a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások elő­zetesen felszámított áfáját nem helyezheti levonásba, nem igényelheti vissza. A két értelmezés ellentmondásosnak tűnik.
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nincs ellentmondás, mivel másrólszól az egyik, mint a másik. A hivatkozott szaklap – mintegy – kritikakéntfogalmazza meg azt, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek ha támogatásbólfinanszírozzák a beszerzést, az adót nem vonják le. És ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
1
2