Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdésében felsorolt esetek közé, akkor a külföldi vállalat saját tagállamában adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősülő ügyletet, a magyarországi fióktelep pedig Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Bizományosi vagy ügynöki tevékenység

Kérdés: Cégünk használt gépjármű kereskedésével is foglalkozik. Ugyanakkor megkeresett minket egy régi ügyfelünk, bizományosi konstrukcióban bízna meg minket azzal, hogy a cége tulajdonában lévő személygépkocsit adjuk el egy harmadik félnek. Nyilván ezt jutalék ellenében végeznénk el. Nem tudok különbséget tenni alapvetően a bizományosi konstrukció és az ügynöki kereskedelem között. Acégünk nem venné meg a szóban forgó személygépkocsit a megbízótól (tehát az eladó cég nem számlázná ki nekünk adómentesen az autót), és ezáltal mi sem értékesítenénk azt egy harmadik félnek (számlával). Cégünk keresne vevőt az autóra, és összehozná az eladót a vevővel. Ha jól értelmezem a bizományosi ügylet lényegét, ebben az esetben nem bizományosi ügyletről lenne szó (hiszen ott a megbízó eladja a bizományosnak az ingóságot, majd a bizományos számlával továbbértékesíti azt), hanem közvetítői szerepünk lenne a folyamatban, amelyről (áfás adóalanyként) áfás jutalékszámlát állítanánk ki a megbízó felé. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolja, de az nem kapcsolódik a kérdés bevezető részéhez, ahol bizományosi konstrukcióról szól.A bizományi (és nem bizományosi) szerződés jogi szabályait a Ptk. 6:281-6:287. §-ai tartalmazzák. E szerint: bizományi szerződés alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Személygépkocsi továbbértékesítése

Kérdés: Márkakereskedéstől 5 éve újonnan vásárolt személygépkocsi tulajdonosa társaságunk, amely egyszeres könyvvitelt vezet. Milyen áfafizetési kötelezettségünk lesz, ha értékesítjük a használt személygépkocsit, akár társaságnak, akár magánszemélynek? Társaságunk negyedéves áfafizető, de tárgyi adómentes tevékenységet is folytatunk.
Részlet a válaszából: […] ...értékét) a nyilvántartásból történő kivezetés után a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között szerepelteti. Amennyiben az értékesítéshez kapcsolódóan – a következőkben leírtak szerint – az általános forgalmi adó levonható, a levonható áfa összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.