Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...esetben – az ajándékozással egyidejűleg indokolt dokumentálni.Azért fontos a szerzési érték, mert az apport ellenében kapott üzletrész értékesítésekor, a jegyzett tőke leszállításakor, a cég megszűnésekor az értékpapír megszerzésére fordított értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírást is az általános előírások szerint számolja el. Költségeinek fedezete a sablonnal előállított termékek értékesítésekor elszámolt bevétel. Nincsen akadálya annak sem, hogy a sablont a beszerzést finanszírozó magánszemélyeknek, a zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan várhatóan felmerülő költségekre is. A garanciális visszatartás miatti követelések vevője lehet a "B" kft. is.A követelésértékesítés jogi szabályait a Ptk. 6:193-6:201. §-ai tartalmazzák "Engedményezés" címmel. A kérdéshez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire a rövid válasz egyértelműen az, hogy nem, de a 3:99. §-t sem helyesen értelmezik.A tulajdonosok által adott tagi kölcsön valójában a veszteség miatti pénzhiányt fedezte, hat éven át folyamatosan. A saját tőke hiányának megszüntetésére már korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Üzletrészek értékesítése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nél a gazdasági eseményt (az üzletrész-értékesítést) nem kell könyvelni. Az adásvételi szerződések alapján a tulajdonosok nyilvántartásán kell keresztülvezetni a tulajdonosváltozást, és gondoskodni kell arról is, hogy a tulajdonosváltozás a cégjegyzékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Részlet a válaszából: […] ...észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 374. számában – 2017.10.26.)Olvasónk a 6757. kérdés első esetére (üzletág-értékesítés) adott válaszunkhoz kapcsolódóan kérdezi, hogyan egyeztethető össze az az Áfa-tv. 17. §-a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...őt adófizetési kötelezettség nem terheli.A kft. könyveibe a fentiek szerint felvett szellemi termék hasznosításának egyik formája az értékesítés, a másik pedig a know-how használati jogának eladása (biztosítása). A szellemi termék értékesítésekor a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...– mint könyvelési bizonylat alapján -az ingatlan bekerülési értékét a beruházási számláról átvezetik az árukszámlára. Az ingatlan értékesítéséről kiállított számla alapján az eladási áratárbevételként, a bekerülési értéket (a vételárat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek avállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismerttermékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítőértékpapír, tulajdoni részesedést jelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben mindigdevizában kell meghatározni. Ez ugyan következik az Szt. 75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2