3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Részletfizetéssel történő gépbeszerzés
Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?
2. cikk / 3 Vevőkövetelés elismertetése
Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?
3. cikk / 3 MNB-árfolyamok használata
Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
