Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdése szerint a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...mikrogazdálkodó az MNB által közzé tett, hivatalos árfolyamot választja."a) Általános forgalmi adóKözösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átvételének időpontjában adókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...előírásai szerint járt el, másrészt a számviteli szabályokat sem vette minden esetben figyelembe.Az Áfa-tv. 59. §-a alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (a kérdés szerinti tartós részesedés idetartozik) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...T 413 – K 414;– a vételár készpénzzel történő kiegyenlítése: T 478 – K 384, 381;– az ingatlan piaci értéken történő értékesítése: T 311 – K 961, 467;– az ingatlan könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: az elszámolt értékcsökkenés: T 129...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] 1. A svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos a kérdésben leírtak alapján feltehetően Magyarországon minősül belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, Magyarországon ad be adóbevallást, és itt adózik az összes jövedelme. Így nem kell figyelemmel lenni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az üzletrészt saját üzletrészként megszerzi, vagy a legfőbb szerv döntése alapján a volt örökös üzletrészét bevonják.Közvetlen értékesítés esetén – a Ptk. üzletrész átruházására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – a volt örökös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az értékesítésre kerülő használati jog a társasház könyveiben értékkel szerepel-e vagy sem, továbbá függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...– a főszabály szerint – a kifizetéseket forintban kell teljesíteni. A szerződéses jog ad arra lehetőséget, hogy a felek a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét a forinttól eltérő devizában (például euróban) határozzák meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...is.A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és avevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) atermékértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan az adásvételi, aszállítási, a szolgáltatási stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
1
2