13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
2. cikk / 13 Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek
Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
3. cikk / 13 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
4. cikk / 13 Eredetiségi költség minősítése
Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?
5. cikk / 13 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
6. cikk / 13 Csomagban értékesített vetítési jog
Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
7. cikk / 13 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
8. cikk / 13 Könyviteli, adótanácsadói tevékenység – áfa, eva
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, előre meghatározott díj ellenében – havi vagy negyedéves elszámolás keretében – rendszeresen könyvviteli, adótanácsadói tevékenységet végző kft. az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlán a teljesítés időpontjának a fizetési határidővel megegyező időpontot tüntet fel, és ez alapján fizeti meg az evát (ez negyedéves elcsúszást is jelenthet). Árbevételként elszámolja a számlák nettó értékét. Megfelel-e a hatályos eva-, áfa- és számviteli törvényi előírásoknak a fenti gyakorlat?
9. cikk / 13 Áfa-visszaigénylés előleg esetén
Kérdés: Építőipari cég ikerházat épít. A ház egyik felét értékesíti a következők szerint: IX. hó 26-án rögzítik, hogy a foglaló és az előleg a vételárba beszámít. A végleges adásvételi szerződést X. hó 5-én kötik meg azzal, hogy a vevő a teljes vételár kiegyenlítésekor lép birtokba és szerez tulajdonjogot. Visszaigényelhető-e az építkezés közben vásárolt anyagokra az áfa a III. negyedévben, ha a jogcím megnyílta a 4 M Ft-os bevételi határ átlépése lenne?
10. cikk / 13 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
