Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a bekerülési értékét a beszerzéskor – mivel nem vezetnek folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást – az értékesítés (a harmadik gazdasági esemény) önköltségeként, az eladott áruk beszerzési értékeként számoltak el (T 814 – K 454),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Utólag adott/kapott engedmény mértéke

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet beszélni késedelmi kamatról,értelmezhetetlen a kamat alapjának, de a mértékének is a meghatározása.Lehetséges, hogy az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amihez az utólagadott/kapott engedmény kapcsolódik, az üzleti éven belül akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Pályázat útján kapott támogatás áfája

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás akkor képez adóalapot(gyakorlatilag tehát akkor terheli áfafizetési kötelezettség), ha annak összegeaz adóalany valamely termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának az árát(díját) közvetlenül befolyásolja. Árat közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem minősül közhasznúszervezetnek, akkor a cél szerinti tevékenységet – szolgáló immateriális javak,tárgyi eszközök, készletek értékesítése;3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezéseután a hitelintézettől, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Pénzbeli és természetbeni támogatás

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüliráfordítások között kell kimutatni.)Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenértékfejében teljesített termékértékesítésnek minősül a térítés nélküli eszközátadás,és így annak a piaci értéke alapján a nonprofit kft.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Földalapú támogatás elszámolása

Kérdés: Társaságunk tavaly termőföldet vásárolt. 2009. évre földalapú támogatást igényeltünk, amelyet júliusban kifizetett a minisztérium. Kell-e valamilyen adót fizetni a támogatások után? Az összes bevétel csökkenthető-e a támogatás összegével? Kell-e külön nyilvántartani a földalapú támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredmény az adóalap megállapítása során nem csökkenthető! Mivel akapott támogatás nem szolgáltatásnyújtás, illetve nem termékértékesítésellenértéke, a támogatáshoz közvetlenül áfafizetési kötelezettség nemkapcsolódik. Ha a támogatási okiratban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...lecserélt alkatrészek) hulladék-, illetvehaszonanyagértéke,– a K+F tevékenység során előállított és továbbfelhasználásvagy értékesítés céljából készletre vett félkész és késztermékek, továbbá atárgyi eszközként, szellemi termékként használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adóalapot [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Nézzük meg, hogy a kérdésben szereplő eseteket hova lehet sorolni:Az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatások szerződés szerinti összegeit a szolgáltatást nyújtónak számláznia kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.