Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön helyesbítő számla kibocsátásával módosítani kell, a bérbeadónál az árengedmény összegével csökkenteni kell az értékesítés nettó árbevételét és a fizetendő áfát, a partnernél a költségként elszámolt bérleti díjat és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...már ismertetett tételek könyvelése után az eredménykimutatás középső oszlopában (összköltségeljárás esetén):-a 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele sorában a 91-92 (2019),– az I. Értékesítés nettó árbevétele sorában a 91-92 (2019),– a 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján (a számla áfát nem tartalmaz):A lízingbe adó– az eszközei között (általában készletként) kimutatott lízingtárgyat az értékesítés szabályai szerint adja a lízingbe vevő birtokába az általa kiállított számlával,= a számla szerződéskötéskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Minden számlát könyvelni kell?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kft. nevére kiállított minden számlát meg kell őrizni. Ez a követelmény következik abból, hogy az egyik cégnél elszámolt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás a másik cégnél beszerzésként, igénybe vett szolgáltatásként kimutatásra kerüljön, bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Áthúzódó informatikai fejlesztés

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.
Részlet a válaszából: […] ...kell számításba venni.Ha a megrendelővel abban állapodtak meg, hogy részteljesítésként minden évben kiszámláznak 8 egységet, és azt az értékesítés nettó árbevételeként számolják el, akkor a fejlesztéssel megbízott alvállalkozó által számlázott összeget is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díjjal.Ez esetben az ingatlan eladási árát – áfásan vagyáfamentesen (ha nem tették adókötelessé) – számlázni kell, értékesítésként azegyéb bevételek között elszámolni, nettó értékét pedig egyéb ráfordításkéntkimutatni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?
Részlet a válaszából: […] ...értéke, így az ellenőrzésmegállapításának könyvelésével nő az értékesített termékek közvetlenönköltsége, és csökken az értékesítés eredménye. (Ha a bodzaszörpgyártástermékei 2009-et megelőzően nem kerültek értékesítésre, a rájuk jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Nem könyvelt számlák

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...A kft. nevére kiállított minden számlát meg kell őrizni. Eza követelmény következik abból, hogy az egyik gazdálkodónál elszámolttermékértékesítés, szolgáltatásnyújtás a másik gazdálkodónál beszerzésként,igénybe vett szolgáltatásként elszámolásra kerüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka alatt piaci értéken értékesíteni kell (többtulajdonos esetén az eszközök szétosztása nehezen oldható meg), ha nem kerülnekértékesítésre, akkor a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóban és avagyonfelosztási javaslatban is piaci értéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Számlával egy tekintet alá eső okirat könyvelése

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: - ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), - ha téves áru vagy ár számlázása történt, - ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?
Részlet a válaszából: […] ...helyesbítő számla az adó alapját módosítja, akkor az Szt. 73.§-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az árukértékesítéséhez kapcsolódóan utólag adott engedményt, illetve utólag felszámítottfelárat, az eladási árat csökkentő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.
1
2