Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál

Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?
Részlet a válaszából: […] ...(hanem árbevétel), a nyilvántartási, könyv szerinti érték pedig nem egyéb ráfordítás.A kérdésben leírtak szerint a szoftverrendszer értékesítésekor a számlázott ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként + fizetendő áfaként kell elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...annak összeskövetelményével. A leírt engedményezés esetén "B" társaság – mint kötelezett -"A" társaság engedményezésre vonatkozó értékesítése alapján jogosan fizet a "C"társaságnak, mivel már nem az "A" társasággal szemben áll fenn az adott esetbenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ebből az előírásból az következett, hogy ha az adott üzleti év értékesítési/beszerzési forgalmával arányosan megállapított engedményt a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezték, azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...kívánja felszámítani és áthárítani.Az új Szt. 73. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint helyesbítő számlát kell kiállítani az értékesítés nettó árbevételét csökkentő, illetve növelő tételek elszámolásához. Ilyenek: a vásárolt és saját termelésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.