18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 A határ túloldalán bérelt raktár
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
2. cikk / 18 Munkavállalók kirendelése más céghez
Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
3. cikk / 18 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
4. cikk / 18 Termékgyártó tevékenységet végző cég közvetített szolgáltatása
Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?
5. cikk / 18 Használt személygépkocsi vásárlása külföldről
Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.
6. cikk / 18 Teljesítés időpontja fuvarozásnál
Kérdés: Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.
7. cikk / 18 Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség
Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?
8. cikk / 18 Értékesítés Szlovákiába részletekben
Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?
9. cikk / 18 Közösségen kívüli értékesítés előlege
Kérdés: Egyéni cégünk szerb üzleti partnernek értékesít termékeket. Előleget szeretnénk kérni, mert még új az üzleti kapcsolat. Hogyan kell kiállítani a számlát (vagy esetleg díjbekérőt?), ha forintban, ha EUR-ban kérjük az előleget? Van-e áfafizetési kötelezettség? A végszámlából hogyan vonjuk le az előleg összegét? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
10. cikk / 18 Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)
Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? - Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. - Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. - Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. - Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). - Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). - Fuvarozás, havi elszámolással.