26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása
Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
2. cikk / 26 Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál
Kérdés:
Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7–10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?
3. cikk / 26 Jóváhagyott osztalék módosítása
Kérdés:
Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?
4. cikk / 26 Muzeális jellegű személygépkocsi továbbértékesítése
Kérdés: "X" kft. és a felszámolás alatt álló "Y" kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok. "X" kft. az "Y" kft. egyedüli tagja. "X" kft. a felszámolási eljárás során "Y" kft. "fa" rendelkezésére bocsátotta a szükséges pénzeszközt, amellyel "Y" kft. "fa" felszámolója valamennyi hitelezőt ki tudott elégíteni, tehát tartozás nem maradt. A felszámolási eljárás befejezésekor "Y" kft. "fa" egyetlen vagyontárgya egy muzeális jellegű személygépkocsi, amelyet 2006. évben vásárolt. A vásárláskor az eladó áfát hárított át a vevőre. 2021 júliusában a törvényszék a felszámolási eljárást befejezte, és az adós "Y" kft.-t jogutód nélkül megszüntette, egyben úgy rendelkezett, hogy a muzeális jellegű személygépkocsi tulajdonjoga "X" kft.-t illeti meg. Ennek alapján a felszámoló a muzeális jellegű személygépkocsit "X" kft. birtokába és tulajdonába adta. "X" kft. a muzeális jellegű személygépkocsit még 2021. évben továbbértékesíti. Kell-e "X" kft.-nek a továbbértékesítéskor áfát felszámítania? Áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania?
5. cikk / 26 Bérelt ingatlanon új raktár építése
Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
6. cikk / 26 Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontja
Kérdés: Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontjára vonatkozóan egyes vélemények szerint az adásvétel a Ptk., az Szt., az Áfa-tv. összefüggésében akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítés időpontja? Hogyan kell eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítésekor?
7. cikk / 26 Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek
Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
8. cikk / 26 Támogatás vagy szolgáltatás
Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?
9. cikk / 26 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
10. cikk / 26 Minden számlát könyvelni kell?
Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
