Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...K 384), az árfolyam-különbözet miatt fennálló kötelezettségét is visszafizeti az eladónak (T 477 – K 384),– a cég elszámolja az euróértékesítést a kötési árfolyamon (T 389 – K 386), pénzügyileg a bank rendezi a kötési árfolyamon az árat (T 384 – K 389), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...egyedi ügyletenként megállapítottárfolyamveszteség összegével. (Hasonló a helyzet a határidős ügylet keretébenvásárolt részvények értékesítésekor realizált árfolyam-különbözet esetében is.)Külön kell szólni a kötésekhez kapcsolódó jutalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogybefektetési jegyeknél a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közöttikülönbözetet csak a befektetési jegyek értékesítésekor, illetve beváltásakorlehet (szabad) a befektetett pénzügyi eszközök bevételei, ráfordításai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat.Vevő által elismert devizakövetelésGazdasági társaságnál legjellemzőbb követelés a vevő által elismert termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés. Amennyiben az ellenértéket devizában számlázták, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ebből az előírásból az következett, hogy ha az adott üzleti év értékesítési/beszerzési forgalmával arányosan megállapított engedményt a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezték, azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.