14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Lakossági ösztönző adózása
Kérdés: A MOHU alvállalkozója ösztönzőt fizet a lakosságnak a hulladék leadásának ellentételezésére. Az alvállalkozónak megtéríti a MOHU az ösztönzőt, amelyről később teljesítési igazolást állít ki. Kell-e számviteli bizonylatot kiállítania az alvállalkozónak a teljesítési igazolásra? Hogyan kerül könyvelésre? A lakossági ösztönző adózása hogyan alakul [gondolok itt az Szja-tv. 58. § (10) bekezdés 1. melléklet 7.46. pontjára, fémhulladék esetében]:
- amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
- illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?
- amennyiben a MOHU általi (koncessziós) fémhulladék kerül leadásra,
- illetve, ha nem koncessziós fémhulladék kerül leadásra?
2. cikk / 14 Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
3. cikk / 14 Bizományba átvett értékcikkek
Kérdés: A horgászegyesület az éves tevékenységéhez a MOHOSZ-tól horgászokmányt, igazolványt és bélyeget kap albizományosi szerződés alapján, számlázás nélkül. Ezeket az értékcikkeket az egyesület magánszemélyek felé értékesíti, amiről számlát vagy nyugtát állít ki. A beszedett ellenérték és a forgalmazási jutalék különbözetét átutalja a MOHOSZ részére. Az egyesület a jegyzőkönyv alapján átvett értékcikkeket hol, miként mutassa ki a könyveiben? Az értékesített cikkek az egyesületnél költségek vagy ráfordítások lesznek? Az egyesület nem közhasznú, a tevékenysége csak alapcélt szolgál.
4. cikk / 14 Kísérleti gyógyszer elszámolása
Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
5. cikk / 14 Térítésmentesen átadott mérőeszköz
Kérdés: Egészségügyi termékek kereskedelmével foglalkozó cég az árut EU-s partnertől szerzi be. Belföldön csak kiskereskedőknek értékesít szerződés alapján. A szerződésben van mennyiséghez kapcsolódó, közvetlenül adott árengedmény és meghatározott mennyiséghez utólag adott árengedmény, általában negyedéves elszámolással, pénzügyi értesítő levél kiküldésével. A szerződés tartalmazza még az áru értékesítéséhez tartozó mérőeszköz térítésmentes átadását a kiskereskedőknek, amelyet a külföldi szállító helyesbítő számlával megtérít a kft.-nek. A térítésmentesen átadott mérőeszköz elszámolásának mi a helyes gyakorlata és milyen adóvonzata van? A mennyiséghez kötött árengedmény elszámolásának melyek a jogszabályi feltételei?
6. cikk / 14 Ingyenesen átadott termék
Kérdés: Előfordul, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Jól gondolom, hogy ilyen esetben a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, rendkívüli ráfordításként számolom el? Ilyenkor a bekerülési értéken túlmenően az átadónak az áfát is meg kell fizetnie?
7. cikk / 14 Termékvásárláshoz adott kupon számlázása
Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
8. cikk / 14 Utólag adott/kapott engedmény mértéke
Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
9. cikk / 14 Társasház tetőterének hasznosítása
Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?
10. cikk / 14 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.