4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kölcsönadott anyag elszámolása
Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsönadó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
2. cikk / 4 Más cégnél lévő ingatlan apportálása
Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
3. cikk / 4 CO2-kvóta ellenében baktériumtrágya
Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgázemisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?
4. cikk / 4 Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor
Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?