7 talált cikk a számla , könyv , teljesítés időpontja , bizonylat , térítés , kötelezettség , értékesítés kifejezésre

Kérdés: Partnerem húshibrid naposcsibét értékesít. A csibék 24 óránál nem idősebb, még nem etetett, 32 grammnál nem könnyebb minőségben kerülnek a kamionra. A naposcsibék szállításával együtt számlát is kiállítanak. Ügyfelem – a vevővel kötött szerződés szerint – a hizlalás 1-10 napjáig az esetlegesen felmerülő rejtett hibákra szavatossági felelősséget vállal. A 10 nap letelte után sor kerül a helyszíni szemlére, amikor megállapítják az elhullott naposcsibék mennyiségét. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapján a kár rendezésére X db naposcsibe jóváírásra kerül a vevő részére. Hogyan kell a vevő számára dokumentálni az elhullást? Mi alapján történjen a pénzügyi rendezés? Kell-e jóváíró számla? Beszélhetünk-e ez esetben kártérítésről vagy kártalanításról?

Kérdés: A Számviteli Levelek 329. számában – fenti címmel – a 6733. kérdésre adott válaszra hivatkozással csatolom az Adó- és Vámértesítő 2015/8. számában, a Hónap tanácsa rovatban "A mezőgazdasági termelők részére értékesített termékek előlegként történő kezelhetősége az áfában" címmel megjelent tanácsot. A Hónap tanácsa az Önök állásfoglalásával ellentétes álláspontot tartalmaz. A NAV-nak az ügyfeleim megkeresésére adott válaszát tükrözi az Adó- és Vámértesítőben megjelent tanács. Kinek van igaza?

Kérdés: Ügyfelem havi rendszerességgel honlapkarbantartást, tanácsadást számláz átalánydíjasan. A szerződés átalánydíjas, szintén havi rendszerességgel történő teljesítést ír elő. Véleményem szerint ez határozott idejű szolgáltatásnyújtásnak minősül, amelynél a teljesítési határidőnek meg kellene egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelem – ennek ellenére – a számlákon a teljesítésre a hónap utolsó napját tünteti fel, amely nem egyezik meg a fizetési határidővel. A könyvelői felelősség miatt kérdezem, a könyvelőnek mit kell tennie ez esetben? El kell fogadnia azt a teljesítési dátumot, amit az ügyfél helytelenül tüntet fel a számlán, vagy felül kell bírálnia, és a fizetési határidőre az áfát megfizetni? A bejövő számláknál is ugyanez a probléma? Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés a számlán feltüntetett teljesítést, vagy a törvény által helyesen vélelmezett teljesítést fogja elfogadni?

Kérdés: Gázforgalmazó cégek vevőszámláiban megjelenő importkorrekciós tényezőt árbevételként, bevételként vagy kötelezettségként kell könyvelni? Mikor keletkezik a gázforgalmazó cég energiaadó-kötelezettsége? A tényleges teljesítési időszakban vagy a számlán feltüntetett teljesítési idő szerint, amely ugyanaz, mint az áfafizetési kötelezettségének az időpontja? A 2010. januári teljesítési idejű, 2009. december időszakra elszámolt energiaadó mértékét a 2009. évi vagy a 2010. évi adómértékkel kell elszámolni?

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?