Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...során számításba kell venni. Az eredményt alakító egyéb tényezőktől eltekintve, az épületnek a tulajdonos felé történő értékesítésekor – az előbbi elszámolás alapján – a társaság nyeresége 6 millió forint [35,4-5,4 (áfa)-24], amelynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen piaci értéken, az áfa felszámításával, pénzeszköz ellenében, vagy valamelyik tulajdonos vagy harmadik személy felé. Az értékesítés eredményeként a cégnél bevételt és követelést kell kimutatni, de ki kell vezetni a nyilvántartás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...jogos hitelezői igényeket). A tagi kölcsönt – pénz hiányában – a göngyölegek átadásával kell rendezni. A göngyölegek átadását értékesítésként kell elszámolni, áfa nélkül, ha az kapja vissza, aki azt áfa nélkül értékesítette a szövetkezet felé: T 311 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...időszaka alatt piaci értéken értékesíteni kell (többtulajdonos esetén az eszközök szétosztása nehezen oldható meg), ha nem kerülnekértékesítésre, akkor a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóban és avagyonfelosztási javaslatban is piaci értéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Előtársasági időszak beszámolója

Kérdés: Ügyfelem előtársaságként nem végzett sem szolgáltatást, sem árbevételt elérő vállalkozási tevékenységet. Az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése szerint nem kell az előtársaságról külön beszámolót készíteni, ha a vállalkozó a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő mérlegfordulónapjáig sor kerül. Ha csak költségei voltak a vállalkozási tevékenységnek, mentesül az előtársasági időszak beszámolókészítése alól? Hogyan tudom a beszerzések levonható áfáját arányosítani, amíg nem tudom, hogy melyik tevékenységből mennyi lesz a bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...azt is, ha atermelőtevékenység még nem kezdődött meg, de a társaság az anyagok szállítóivalszerződést köt, vagy a jövőbeni termékei értékesítése érdekébenmarketingtevékenységet végez, vagy a termelőmunkában részt vevőkkelmunkaszerződést kötött stb., mielőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] ...a halasztás lejáratának időpontjában,– az Áfa-tv. 16. §-ának (11) és (14) bekezdése szerinti,valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében abizonylat kibocsátásának napján,– egyéb esetekben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel, abeltag kilépésével stb. (A kilépő tag valójában megválik a társaságtól!) A régiGt. nem ismeri a vagyoni betét értékesítésének a lehetőségét! A 2006. július1-jétől hatályos 2006. évi IV. törvény ad arra lehetőséget, hogy a tagságijogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.A kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...is (a 10 millió forint 1%-át) 100 ezer Ft összegben= nő az értékcsökkenési leírás,= csökken az ingatlanok értéke; a meg nem történt értékesítés miatt= csökken az árbevétel, csökken a követelés 8 millió forinttal,= nő a készlet, csökken az eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.