11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Fejlesztési tartalék bérbeadásra épített lakásra
Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás – amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor – aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?
2. cikk / 11 Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
3. cikk / 11 Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele
Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
4. cikk / 11 Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?
Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
5. cikk / 11 Ajándékként átadott eszközök
Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
6. cikk / 11 Értékvesztés visszaírása engedményezéskor
Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
7. cikk / 11 Családi gazdaság adózása
Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
8. cikk / 11 Mikro- vagy kisvállalkozás adóalap-kedvezménye szállításnál
Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?
9. cikk / 11 Tenyészbaromfi értékcsökkenése
Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
10. cikk / 11 Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál
Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?