Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...3000 E Ft– amelyet halasztott bevételként időbelileg el kell határolniT 97394 – K 4833   3000 E Ft– az állampapírok értékesítése az eladási áron  T 366 – K 9734   1500 E Ft– az értékesített állampapírok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...nevesítetten nem is foglalkozik a pénzügyi lízinggel. A számviteli előírások szerint csak pénzügyi lízing van, ami valójában termékértékesítés, termékbeszerzés. Az Áfa-tv. sajátos szabályai miatt alakult ki az a gyakorlat, hogy ha az Áfa-tv. 10. §-ának a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...eseményként könyvelni.Az Szt. 72. §-ának előírásából következik, a mérlegfordulónap, illetve a mérlegfordulónap előtti értékesítések árbevételét, amennyiben azt számla alapján számolták el, akkor is a vevőkkel szemben kell elszámolni, ha a számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...szóló gazdasági esemény elszámolása (választott hitelintézet árfolyamaival számolunk):1. Külföldi megrendelőnek történt termékértékesítés esetén a számla szerinti – devizában meghatározott – eladási ár forintértékét az elismert, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.