Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérés az, hogy az Szt. szerinti követelés szélesebb körű, mint az Áfa-tv. szerinti követelés. Az Áfa-tv. szerint csak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett követelés sorolható ide (ezen követelések foglalnak magukban fizetendő áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Vitatott teljesítés számlázása

Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
Részlet a válaszából: […] ...adjuk meg a választ.Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: ateljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevételemagában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerintiteljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...költségeinek 60 százalékát átvállalja, akkor az átvállaltösszeget a bérlőnek a bérbeadó felé számláznia kell (beruházás értékesítése: T311 – K 961, 467 és T 861 – K 161), a bérbeadónak pedig a felé számlázottösszeget beruházásként kell elszámolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben mindigdevizában kell meghatározni. Ez ugyan következik az Szt. 75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...szóló gazdasági esemény elszámolása (választott hitelintézet árfolyamaival számolunk):1. Külföldi megrendelőnek történt termékértékesítés esetén a számla szerinti – devizában meghatározott – eladási ár forintértékét az elismert, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.