Visszavásárolt építési telek áfája

Kérdés: Cégünk az önkormányzattól 2003. évben építési telket vásárolt. Az adásvételi szerződésben szerepel az önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a Földhivatalban a tulajdonjog megszerzésével egy időben bejegyeztek. Cégünk vállalta, hogy a telket 5 éven belül beépíti, de ezt sajnos nem tudtuk teljesíteni. Az önkormányzat élni kíván a visszavásárlás jogával. A tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jog dologi biztosítéknak minősül-e? Ha igen, belép a fordított adózás szabálya? Ha áfás számlát kell kiállítani, az eredeti vételárat bruttó vagy nettó összegként kell feltüntetni, amennyiben a visszavásárlási jognál kikötötték, hogy a vételár azonos az eladási árral? (2003-ban az eladási ár nem tartalmazott áfát.) Amennyiben bruttó összegként számlázzuk, cégünk veszteséget fog az eladáskor realizálni.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint mentesaz adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve azépítési telek (telekrész) értékesítését. Ebből egyértelműen következik, hogy azépítési telek (telekrész)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...csak az átadónálráfordításként elszámolt összeggel csökkenthető! Az ingatlanok, a berendezések,a készletek, a pénzügyi befektetések értékesítésekor az eladási árat a szokásospiaci áron kell meghatározni, ezen eszközök nyilvántartás szerinti értékétpedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, akkor tárgyi adómentes): T311 – K 961, a nyilvántartásszerinti értéket pedig az egyéb ráfordítások között (az értékesítésig elszámoltterv szerinti és terven felüli értékcsökkenést a kivezetés előtt átvezetve: T128, 129 – K 123): T 861 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Adóval számlázott adómentes szolgáltatás

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...miatt ennek azért is nagy jelentőségevan, mert a lakóingatlannal kapcsolatban levonási joggal élni 2004 óta – azadóköteles továbbértékesítési célú beszerzés kivételével – semmiképpen semlehet (még akkor sem, ha a lakásban egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...telekhányadokra megosztani. Az eszmei telekhányadokat vevőnként külön-külön kell számlázni, mint tárgyi mentes földterület (telek)-értékesítést. A számlázott összeget árbevételként kell elszámolni, az eszmei telekhányadokra jutó bekerülési értéket pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy természetes személy.Amennyiben társas vállalkozás, akkor az Szt., az Áfa-tv. hatályos előírásából az következik, hogy az értékesítésről kiállított számlában külön-külön kell feltüntetni a telek, illetve a lakóház eladási árát, külön-külön, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.