Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...eszközcsoportba tartozik. A megkülönböztetés a következők szerint történik:– ha a térítés nélkül átvett eszköz nem minősül értékpapírnak vagy részesedésnek (azaz immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...tesz abban a vonatkozásban, hogy az elengedett kötelezettség milyen jellegű eszközhöz kapcsolódik:– a törvény fogalmazása szerint, ha értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő eszközhöz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...díjat kell érteni.Bár a kérdés első olvasatakor furcsának tűnhet az anyagkészlet kölcsönadása (a számviteli törvény csak az értékpapír kölcsönbe adásához kapcsolódóan tartalmaz előírást), a Ptk. hivatkozott előírása alapján azonban ez sem kizárt, csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott kölcsön elszámolását, de nem rendelkezik a pénz helyett más dolog kölcsönbe adásáról. Tartalmaz viszont a kölcsönbe adott értékpapírok elszámolására vonatkozóan előírást. Ennek megfelelően indokolt az anyagok kölcsönbeadását is elszámolni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...az egyébként kizárólag adóköteles tevékenységet folytató francia illetőségű cég időszakosan feleslegessé váló pénzeszközeit értékpapírokba fektette, majd azokat – a piaci viszonyok és saját pénzigényétől függően – időnként értékesítette. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.