Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...ha a felszámolási eljárás az üzleti év végéig nem fejeződik be, a mérlegfordulónapi értékelés során, az adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni a várhatóan meg nem térülő összegben (T 8662 – K 368). Behajthatatlan követelésként csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...(számlázott összegét) vevőnként, ezen belül teljesítésenként külön-külön kell kimutatni. Meghatározott esetekben viszont értékvesztésként kell elszámolni, ami a vevővel szemben kimutatott követelés összegét csökkenti. Álláspontunk az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] ...azt már 2008-ban is tudnilehetett, és emiatt 2008-ban a szóban forgó követelést behajthatatlankövetelésként nem lehetett volna leírni, értékvesztést kellett volna elszámolniakár a követelés teljes összegéig. (Ez utóbbi esethez kapcsolódóan 2010-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.