Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalja magában a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés összegét. Ez esetben, az adós, a vevő minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni (ez azonban nem lehetőség, hanem kötelezettség!), ha a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy a cég a követelések között mutatja ki a 20millió forint összegű garanciális visszatartást. Az ilyen követelésreértékvesztést elszámolni nem indokolt, még akkor sem, ha a garanciálisvisszatartás 10 évre szól. Az ilyen követelést a könyvekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...értéke és piaci értéke közötti veszteségkülönbözettartósnak mutatkozik és jelentős összegű, akkor a különbözet összegébenértékvesztést kell elszámolni. A pénzügyi műveletek ráfordításai közöttindokoltan elszámolt értékvesztés olyan ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] ...el kell készíteni az Szt. szerinti beszámolót. A beszámolóelkészítése során el kell végezni minden olyan feladatot (ideértve azértékvesztés, a terven felüli értékcsökkenés elszámolását is), amelyet az évvégi beszámoló készítésekor az Szt. szerint el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségenként elszámolt összeg,b) az eszköznek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...is elképzelhetők!)9. Állampapírok értékelése [54.§ (8)–(9) bekezdése]Visszatérő kérdés volt, állampapíroknál kell-e értékvesztéstelszámolni, ha piaci értékük a lejáratig terjedő időszakon belül több éven átalatta marad a bekerülési értéküknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó érték azonos azátalakulás előtti nettó értékkel, befektetéseknél, értékpapíroknál,követeléseknél, készleteknél pedig az értékvesztéssel csökkentett eredetibekerülési értékkel stb.Az Szt. hatálya alá tartozó tulajdonosok könyvvitelielszámolásait is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
Részlet a válaszából: […] ...– a válaszban idézzük, és mindjárt válaszolunk is rá.A kérdésben hivatkozott válasz lényege: ha a vevő a korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelésre év közben többet fizet, mint a követelés könyv szerinti értéke, akkor a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. általános előírásaiból következően legalább a bekerülési értéken, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, illetve ezek visszaírásával növelt bekerülési értéken), a kötelezettségeket a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...összegében: T 171 – K 9891, T 9891 – K 4833.)Az időbeli elhatárolást akkor lehet (illetve kell) megszüntetni, ha az üzletrész értékét értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, vagy az üzletrész értékét a könyvekből – értékesítés vagy megszűnés, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2