Pénzforgalmi elszámolásnál leírt követelés áfája

Kérdés: Az áfában pénzforgalmi elszámolást választott vállalkozó vevője 12. 31-én utalja át a tartozását. 12. 31. nem banki nap, így a bank 01. 02-i kivonatában hozza ezt a tételt úgy, hogy a könyvelés napja 01. 02., az értéknap 12. 31. A vállalkozó 12. 31-re könyveli a pénz beérkezését, és erre az időszakra bevallja a fizetendő áfát. A vállalkozónál helyes ez a gyakorlat? Az áfában pénzforgalmi elszámolást választott vállalkozó vevője nem fizet. Kicsi az összeg, nem éri meg behajtani. A vevő felszámolás alá kerül, és kicsúszik a vállalkozó a bejelentési határidőből, ezért ezeket a számlákat kivezeti a könyvelésből. Mi a teendő az eddig meg nem fizetett áfával? Hogyan kell könyvelni ezeket az eseteket? Kivaadózás esetén növeli-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] Az első bekezdésre a válasz az, hogy helyesen járt el a vállalkozó. Ha a vevő 12. 31-én utalja át a tartozását, akkor ő az áfát előzetesen felszámított áfaként a decemberi áfabevallásban levonásba helyez(het)i az Áfa-tv. 196/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján [...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés – áfa

Kérdés: Van egy követelés még 2015-ből 227.060 Ft értékben. 2016-ban 109.000 Ft értékvesztést elszámoltam, amivel a társaságiadó-alapot növelem. Most behajthatatlanná vált. Pénzforgalmi áfa szerint könyvelek. Hogyan kell most kivezetnem, hogy a pénzforgalmiáfa-számlámon is kivezetésre kerüljön?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a pénzforgalmi elszámolás szabályaiból kell kiindulni. Az Áfa-tv. 196/B. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: abban az esetben, ha az adóalany él a pénzforgalmielszámolás-választási jogával, az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Pénzforgalmi áfa, fizetés határidőn belül

Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 – K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 – K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 – K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelés csak részben jó, mivel a 97 százaléknak megfelelő áfa nincs bizonylattal, számlával alátámasztva. Mivel 100 százalékról szól a számla, akkor a 3 százalék alapján is meg kell fizetni az áfát. Ez viszont nincs összhangban az Áfa-tv.-nek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Ingatlan-adásvétel áfakötelezettsége

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] 1-2. Ingatlan-adásvétel során áfa szempontból vetttermékértékesítés [Áfa-tv. 9. §-ának (1) bekezdése] akkor valósul meg, amikor avevő az ingatlan felett tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez.Ezen tény bekövetkeztének időpontja (mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.