3 talált cikk az ellenérték , adásvétel , tulajdonjog , teljesítés , étel (áfa) kifejezésre

Kérdés: Cégünk használt gépjármű kereskedésével is foglalkozik. Ugyanakkor megkeresett minket egy régi ügyfelünk, bizományosi konstrukcióban bízna meg minket azzal, hogy a cége tulajdonában lévő személygépkocsit adjuk el egy harmadik félnek. Nyilván ezt jutalék ellenében végeznénk el. Nem tudok különbséget tenni alapvetően a bizományosi konstrukció és az ügynöki kereskedelem között. Acégünk nem venné meg a szóban forgó személygépkocsit a megbízótól (tehát az eladó cég nem számlázná ki nekünk adómentesen az autót), és ezáltal mi sem értékesítenénk azt egy harmadik félnek (számlával). Cégünk keresne vevőt az autóra, és összehozná az eladót a vevővel. Ha jól értelmezem a bizományosi ügylet lényegét, ebben az esetben nem bizományosi ügyletről lenne szó (hiszen ott a megbízó eladja a bizományosnak az ingóságot, majd a bizományos számlával továbbértékesíti azt), hanem közvetítői szerepünk lenne a folyamatban, amelyről (áfás adóalanyként) áfás jutalékszámlát állítanánk ki a megbízó felé. Jól gondolom?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Milyen áfafizetési és visszaigénylési szabályok vonatkoznak a részletvételre?