Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...megjelölésével, arendezvény programjával stb.A kérdés kapcsolatot keres a reprezentáció és a hivatali,üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés között. Természetesen a kettő között nincskapcsolat, bár mindkettőnek része lehet az étkezés mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközök csökkenésével szemben (T 373 – K 384, 381). Önmagában avisszavásárlás a kft.-nél adófizetési kötelezettség keletkezésével nem járt. Az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint értékpapírnak minősüla kft.-üzletrész is. Az Szja-tv. 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...szóló minisztertanácsi rendeletben meghatározott kötelező mértékig. Vagyis, bár az előző fogalmi meghatározást követve az étkezés a magánszemély személyes szükségletét elégíti ki, az Szja-tv. mégis elismeri az élelmezési költségtérítést (persze csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...megalakult adózó az átalakulás előtt (de legkorábban 1997-ben) keletkezett (addig nem rendezett) veszteséget "magával viheti", és a keletkezéstől (a jogelődnél eltelt időt is beszámítva) számított öt éven belül csökkentheti vele az adóalapját, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.