Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] ...lehet-e a táboroztatás költsége (beleértve a mozi, a vármúzeum, a strandlátogatás és az ehhez kapcsolódó személyszállítás, étkezés és szállás díját). Ugyanis adómentes az Szja-tv. szerint:– a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett rendezvényhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Behajtási költségátalány – törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] ...számított egy év.)A törvény 3. §-ának (2) bekezdése szerint a behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. hivatkozott előírásai és a leírtak alapján aberuházással megvalósult tárgyi eszköz(ök)höz kapcsolódó devizakötelezettségkeletkezésének az időpontja az a nap, amikor 2008-ban a forintkölcsöntCHF-alapú kölcsönre váltották át. Ennek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...(más EU-tagállam) eltérőállamban (Magyarországon) nyilvántartásba vett adóalany.Bérbeadás esetén az adófizetési kötelezettség keletkezésénekidőpontja – az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján – az egyes részkifizetésekesedékességének napja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Közösségen belüli beszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft.-ben hogyan könyveljük a Közösségen belüli beszerzés áfáját? Az adóhatóságnak ilyen címen befizetett áfát az adóbevallás 14. sorában is szerepeltetni kell.
Részlet a válaszából: […] ...fizetett meg.Az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a Közösségen belüli termékbeszerzésnél az adólevonási jog keletkezésének időpontja megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Így a könyvelési tétel: T 466 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Közösségen belüli termékbeszerzés fuvarja

Kérdés: Az árut Németországból szállítják Magyarországra, magyar fuvarozóval. Az áfa alapjába beszámít-e az a fuvar, amelyet belföldi fuvarozó végez, és belföldi számlát kapunk róla? Az áru értékét devizában kell kifizetni. Az árut Hollandiából szállítják Magyarországra. A fuvarszámlát Hollandiából kapjuk. Az árut és a fuvart is devizában kell fizetni. Az áfa alapjába beleszámít-e a külföldi fuvar számlázott összege?
Részlet a válaszából: […] ...26. §-a szerint forintra átszámított összege.Az Áfa-tv. 26. §-a szerint – általában – az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell az adó alapja megállapításakor a deviza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Közösségen belüli beszerzés könyvelése

Kérdés: Az EU-csatlakozás után a Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfát "önbevallással" kell megállapítani. Az áfa alapja a számla kelte szerinti MNB-árfolyammal forintosított összeg. A legtöbb könyvelőprogram ez alapján automatikusan ki is számolja és könyveli az áfát és az áfa alapját. Ezáltal a költség és a szállítói tartozás a számla kelte szerinti árfolyammal szerepel a könyvekben. Az Szt. szerint viszont a teljesítés napján (ami általában nem egyezik meg a számla keltével) érvényes devizaárfolyammal kell forintosítani a devizában felmerült költségeket. Hogyan kell rendezni a két árfolyam közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...fel!)A szállítói számla alapján (a számlán feltüntetett devizaérték figyelembevételével!) kell az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával az áfa alapját és a fizetendő áfát meghatározni, és az adatokat az áfabevallásba és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.