Munkaviszonyban nem álló külföldi kiküldetése

Kérdés:

Egy magyarországi leányvállalat egy jelentős fejlesztés előkészítése érdekében néhány saját munkavállalóját és a projektben részt vevő két, vele munkaviszonyban nem álló partnerét (más munkáltató alkalmazottját) is külföldi kiküldetésre kívánja küldeni. Nem saját munkavállalók részére az utazási és szállásköltségek milyen módon számolhatók el adómentesen? Az elszámoláshoz szükséges, hogy a nem saját személyekkel valamilyen foglalkoztatási jogviszony jöjjön létre?

Részlet a válaszából: […] ...át a magánszemély. Az ellenérték igazolására elegendő a jegy átadása és megőrzése. Ilyenkor az utazási jegy árában felszámított étkezés ellenértékének megtérítése sem számít bevételnek [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés q) pont]. Ha az utazási jegyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Oktatáson való részvétel elszámolása

Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...reprezentáció részének tekinteni [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés q) pont].A munkavállalók utáni költségeket – a szállás díja és az étkezési költségek –, az oktató és a többi résztvevő szállásdíját (étel, ital) személyi jellegű egyéb kifizetésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...[kivéve azSzja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címénnyújtott természetbeni juttatást], étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulásés a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Belföldi napidíj

Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján: természetbeni juttatás a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén (ilyen a napidíj is) a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel. [Igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.