Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a következtetés nem megalapozott.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési érték része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenülkapcsolódó – a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlat egyrészthelytelen, másrészt az abból levont következtetés sem felel meg az Szt. 60.§-ában előírtaknak.Ha a kft. év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit,kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...mutatunk ki az eredményben, mivel a valutafelvétel nem minősül valuta/deviza felhasználásnak.Az Olvasó levelében véleményét a devizák év végi értékelése szabályával támasztja alá, miszerint ha a mérlegfordulónapon értékelünk és árfolyamnyereséget állapítunk meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.