8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása
Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
2. cikk / 8 Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése
Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
3. cikk / 8 Csoportfinanszírozás az iparűzési adónál
Kérdés: Egy társaság több évvel ezelőtti megalakulása óta kizárólag úgynevezett csoportfinanszírozást végez, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.) 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont be) alpontja alapján pénzkölcsönnyújtásnak minősül. Az új Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hitel- és pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Az új törvényben már nem szerepel a csoportfinanszírozás a kivételek között, és a csoportfinanszírozás is pénzkölcsönnyújtásnak minősül. A társaság más tevékenységet nem végez, de a csoportfinanszírozás révén jelentős bevételt realizál. Ebben az esetben a társaság üzletszerű tevékenységének minősül a csoportfinanszírozás, mely alapján a kft. pénzügyi vállalkozásnak tekinthető? A pénzügyi vállalkozásoknak nem az általános gyakorlat, hanem a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól alapján kell a beszámolójukat elkészíteniük. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy egy kizárólag csoportfinaszírozási tevékenységet (pénzügyi szolgáltatást) folytató gazdasági társaság tevékenysége alapján könyvvezetése és beszámolókészítése során a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet köteles-e alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás az MNB nyilvántartására kötelezett-e! Végső soron arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a társaság által a csoportfinanszírozás során keletkezett kamat és egyéb bevételei IPA-alapot képező bevételt képeznek-e vagy sem, és a megítélést milyen jogszabályi hivatkozással lehet alátámasztani?
4. cikk / 8 Előző évi adatok a 2016. évi beszámolónál II.
Kérdés: Az Szt. 177. §-ának (45) bekezdése szerint a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésének megfelelően kell bemutatni. Az átrendezés gyakorlatára vonatkozóan kérném a tanácsukat a jelentős tulajdoni részesedési viszonyhoz kapcsolódóan.
5. cikk / 8 Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
6. cikk / 8 Tagi kölcsön kamatának kifizetése
Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
7. cikk / 8 Önkéntes pénztárba történő befizetés elszámolása
Kérdés: Éves beszámolót készítő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett, akár több hónapra előre befizetett munkáltatói hozzájárulást mikor, melyik hónapra kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni?
8. cikk / 8 A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai
Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?