Vevőkijelölés adóvonzatai nyílt végű lízingnél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejártakor a lízingbe vevőnek joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság a tulajdonos ügyvezetőjét jelölné ki vevőként, aki a maradványértéken megvenné a személygépkocsit. A lízingszerződés szerinti maradványérték azonban lényegesen alacsonyabb az aktuális piaci árnál. A vételi jog ilyen ingyenes átengedésének milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője vagy alkalmazottja, akkor – figyelemmel az Szja-tv. 2. § (6) bekezdésében foglaltakra is – ez a magánszemély nem önálló tevékenységéből származó jövedelmeként adóköteles. Ezen összevonás alá eső jövedelem után a kifizetőnek – vagyis annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 2. §-a szerint napi 15 euró lehet adómentes, de a napi 20 euró 30 százaléka ennél kevesebb,-így napi 14 euró a magánszemély önálló tevékenysége bevételeként adózik.A külföldi kiküldetés 12 napjára az összes napidíj 240 euró,-amelynek 30%-a, azaz 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Kosárlabdapálya létrehozása, működtetése

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett magánszemélyek részesülnek a kosárlabdapálya térítésmentes használata miatt, a munkavállalók esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, egyéb magánszemélyek esetében pedig egyéb jövedelemként, mint személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...amelynek összege 18,5 százalék.A kérdésben leírtaknak megfelelően a jármű bérbeadásából származó bevétel a magánszemélynél önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ha a tárgyhavi járulékalapból származó jövedelem (bevétel-költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...összegét 20 euróban határozták meg, akkor– a Korm. rendelet 2. §-a szerint napi 15 euró adómentes,– napi 5 euró a magánszemély önálló tevékenysége bevételeként adózik.A külföldi kiküldetés 12 napjára az összes napidíj 240 euró,– amelyből 180 euró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...szerzői, írói és más szerzői jövedelmet élvező munkák díjai és az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, amelyek jellemzően nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (költségtérítések), illetve egyéb jövedelmek, amelyek valamilyen jog gyakorlásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Felügyelőbizottsági tagok díjazásának adózása és járulékai

Kérdés: A felügyelőbizottsági tagok részére megállapított havi bruttó 50.000 Ft díjazást hogyan kellene elszámolni/számfejteni a cégnek? A tagok nem munkaviszonnyal, hanem megbízással vannak kinevezve, közülük 2 fő magyar, 3 fő külföldi (német). Helyes-e, ha a díjazás 90%-a után számoljuk és vonjuk le az szja-t (10% a költséghányad)? Kell-e más egyéni járulékot is levonni, illetve milyen munkáltatói járulékot kell megfizetnie a cégnek? Milyen igazolásokat kell kiadni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 24. § (1) bekezdés e) pont szerint a felügyelőbizottsági tag tevékenysége nem önálló tevékenységnek minősül. Az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony, az Szja-tv. szerinti – az előbbiek közé nem tartozó – nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony, az Eat. 455. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kft. közötti megállapodásban kell rögzíteni. A vételár természetesen áfát nem tartalmazhat. Így a vételárat – mint a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételét – teljes összegében az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára nem vonatkozik, amelyet az Szja-tv. alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. A tagnak a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
1
2
3