Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló mérlegkészítési időpontja előtt megkapta a kft. a jogerős határozatot, akkor a 2020. üzleti évre már könyvelni kellett az önellenőrzés adatait, egyéb esetben a 2021. üzleti évre.Ha az adóhatóság az ellenőrzés időszakában – feltételezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...a 2018. évet) érintően feltárt hibák és hibahatások (előjeltől független) abszolút értékének együttes összegét.Az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításait (nemcsak a hibákat, de a hibahatásokat is) a folyamatos könyvelés keretében kell könyvelni, elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...eljárni.Ha a társaság számára a bírósági eljárás pozitív eredménnyel járt, akkor a mostkönyvelt tételeket sztornírozni kell. Nem önellenőrzés keretében, hanem mint abírósági ítélet (végzés) jogerőre emelkedés időszakát érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Adóhiány könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?
Részlet a válaszából: […] ...eredmény is, az eredménycsökkenés miatt pedig változik a társasági adóösszege is (csökken), tehát a társaságiadó-bevallást is önellenőrzésselkorrigálni kell (T 461 – K 891).Az áfafizetési kötelezettség megállapítása összefügghetazzal is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.