Eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?
Részlet a válaszából: […] ...sztornírozását: T 161 – K 124;– az elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás helyesbítését: T 129 – K 571;– mindezeket az önellenőrzés keretében, azaz 2020-ra, 2021-re, 2022-re.Az előzetesen felszámított és levont áfa helyesbítését az Áfa-tv. 153....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...is csak hosszú bírósági eljárás során valósul meg (ha a perbe hívott cég még egyáltalán létezik, nem szűnt meg).Így az adott esetben önellenőrzést kell végrehajtani azzal az időponttal, amikor a túlszámlázás, a fiktívszámla-kibocsátás ténye és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...számlával megegyezik. A helyesbítő számla alapján a könyvelés – az elállás jogának érvényesítési időpontjával – 2009. évi önellenőrzésként az értékesített ingatlan visszavételét jelenti, egyrészt az eladási árral csökkentve az egyéb bevételeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.