4 talált cikk az ellenőrzés , áru , GYET , tulajdonos , önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A holding kft. 100%-ban tulajdonosa egy részvénytársaságnak. Az rt. pedig több gazdasági társaságban rendelkezik részesedéssel. A holding kft. szeretné elérni, hogy a zrt. tulajdonában lévő részesedések kiválással új társaságok tulajdonába kerüljenek. Annyi új kft.-t hozna létre kiválással, ahány társaságban rendelkezik a zrt. részesedéssel. A kiválás könyv szerinti értéken történne az eredménytartalékból. A zrt. tulajdonát képező gazdasági társaságok valós vagyoni helyzete és a zrt. könyveiben kimutatott könyv szerinti értéke közötti jelentős különbözetet hogyan kell kezelni? A kiválás előtt a valós helyzetnek megfelelően a zrt.-ben a részesedésre értékvesztést kell elszámolni? A kiválás tervezett módon lehetséges-e akkor, ha a zrt. nem kizárólagos tulajdonosa a részesedésnek? A kiválással létrejött társaságba kivitt részesedések forgalomképessége hogyan igazolható? A kiválással létrejött társaság működőképes lesz-e akkor, ha a kivitt vagyonelem kizárólag egy másik gazdasági társaságban lévő részesedés?

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?